Írásaim jegyzéke
A
Ablonczy Lászlónál, a Nemzeti Színház rendszerváltó igazgatójánál.Az akkori ellenzék ellenséges támadásainak kereszttüzében kell létrehoznia és megteremtenie a minden szempontból elsőrendű nemzeti színházát.
A színigazgatói megbízás; szolgálat Évad előtti beszélgetés Ablonczy Lászlóval
Új Magyarország, 1991.08. 26., 6. old.
Akik még élnek c. riport, / a vádlottak padján, az öreg és szegénységben, nyomorban élő, szülők által beperelt jómódú gyerekek /
Új Tükör, 1982. 01. 10.
Az amerikai nő. Az Amerikában élő magyar nő a szociálantropológia módszerét hozta haza, és így mérte föl szülőfalujának nemcsak múltját, de jelenét is .
Új Tükör, 1983. 10. 16., 21. old.
Andrásfalvy Bertalan a néprajz professzora; az Antall-kormány kulturális miniszterének interjúja húsvét ünnepére „ A megtisztulás ünnepe”
Pest Megyei Hírlap, 1993. 04. 10. (ünnepi szám), 7. old.
Andrássy Kurta János szobrász tárlata Cegléden.
Pest Megyei Hírlap, 1993. 04. 29.
Látogatóban Andrássy Kurta János szobrásznál.
Új Magyarország, 1992. 09. 29. 10 old.
Anni, a házmester: Novella.PMH. 1968. III. 27.
Pest megyei Hírlap: 1968. III. 27. /Szabados Éva néven jelent meg. /
Antal Zoltán; Találkozás Kodály Zoltán nótafájával.
Pest Megyei Hírlap, 1993.
Antall József országgyűlési beszédei: A miniszterelnök könyvbemutatója a Tudós Klubban.
Pest Megyei Hírlap, 1994. 11. 06.
Aszfodéloszok városa: Ezt az ősi virágnevet még Babits Mihály sem fordította le, aki pedig ugyancsak díszítette vele költészetét.Az biztos, hogy az őslibiaiak Cirenenek nevezték a liliomfélék családjának e dús fehér virágú fajtáját.és róla nevezték el a várost; 630 körül kétszáz görög férfi alapította. A görög romváros óvatosan elbújik a hegyek között, de lenyűgöző kilátással a tengerre. Háromezer kilométerre Budapesttől és magyar szem még aligha láthatta.
Gróf Apponyi Franciska „ A bolond grófnő” a fóti történelmi arisztokrata család leszármazottja, Károlyi László mutatja be őt a nagymamáját. Rövidített változata megjelent a Képmás Magazinban.
Képmás (hetilap), 2003/04., 20. old.
Gróf Apponyi Franciska élete első közlésben, teljes terjedelemben (Zebegényi emlékezetes tevékenysége, és rendkívül érdekes élete).
Visszaszögezett csillagok című kötetemben, Kairosz Kiadó, 2011.
Arany János, 26 dal szerzője. “Zenéjét szerezte Arany Jénos”. Kevesen tudják, hogy a nagy költőnk dalokat írt, szermérmesen elvonulva. Ádám Jenő zeneszerző, zenepedagódus, karmester, nagy kedvteléssel gyűjtötte össze nagy költőnk minden dalát. Arany János mutat rá először a vers és a zenei ritmus összefüggéseire.
.Esti Hírlap, 1971. okt. 19.
Aszfodéloszok városa Cyrene, az egyik legépebb és a legnagyobb ókori görög városrom, aminek első magyarországi bemutatását mondhatom magaménak. Észak-Afrikában volt szerencsém még néhány páratlan ókori rommal megismerkedni, így sok jó jegyzettel és felvétellel térhettem haza. Aszfodélosz virágnév és a szó olyan hangzatos és szép, hogy még Babits Mihály sem volt hajlandó magyarítani, amikor örökbecsű versébe belefoglalta.
Új Tükör, 1985/05., 36–37. old.
B
Balassi Bálint különb-különbféle énekei. Bemutatom a Musica Hungarica Együttest.
Pest Megyei Hírlap, 1994. 02. 15.
Bali Sándorné monológja: Bali Sándornak a Nagy Budapesti Központi Munkástanács társalapítójának és titkárának özvegye 1977-ben adott, kéziratban maradt emlékezése.
Bálint Mihály, az egykori pszichoanalitikus a hazai Bálint csoport tagja, ahogyan Dr Harrach Andor az NSZK-ban élő magyar vezető pszichiáter emlékezetében él.
Új Tükör, 1986. 09 07., 19. old.
Balogh László festőművész monológja, a Magyar Köztársaság Aranykeresztje kitüntetés átvételekor.
Pest Megyei Hírlap, 1994. 03. 31., 7. old.
Dr. Bánk Józsefet a nyugalmazott váci püspököt Pest megye díszpolgárává avatják ekkor. Kellemes, nagy nyugalmat árasztó otthonában szívélyesen fogad.„Szelídséggel párosult határozottság” címet adtam az írásnak.
Pest Megyei Hírlap, 1994. 12. 05., 6. old.
Bánkúti Géza hazalátogat, / Milliomossá lett ’56-osok /: „Aki hisz az isteni örök igazságban” Ő a biztos kötél általi halál elől menekült el az utolsó pillanatban.
Pest Megyei Hírlap, 1993. 10. 22. (ünnepi szám).
Beke Kata: Fejünkre ültetett igazgatók. Ön, a magyar tanítótársadalom szószólóját, a Kafka Margit Gimnázium tanárát ma már nem szükséges bemutatni. nem kell bemutatni. Annyit azért mégis elmondtam róla, hogy részt vett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének létrehozásában /PDF/ és azután átadta helyét a fiataloknak. Az MDF országos választmányának tagjaként jelenleg is járja a vidéki Magyarországot; a megfélemlítettek bátorításával segítve a PDSZ tantestületi csoportjainak létrejöttét.Az igazgatókkal szembeni bizalmatlansági indítvány megvalósítás esélyeiről kérdeztem.. Magyar Fórum /Hetilap/. 1989. december 9. 10. old.
Benedek Flóta néninél, a halhatatlan mesemondó Benedek Elek testvérénél, az erdélyi Kisbaconban jártam. Felügyelője a Benedek villának, a család tárgyi emlékeinek őrzője és a neves elődök élettörténetének hiteles előadója.
Ország-Világ, 1972. 08. 13. (kéziratból)
Berecz András családja körében, zuglói otthonában kerestem föl: „ Hol született a Megváltó?” A nagyon kedvelt igen népszerű énekes mesemondó, aki felidézi azt is, hogyan beszélhettek elődeink, főleg erdélyi tájszólásban. Onnét gyűjtötte a legtöbb meséjét is. Elképzelhetetlen ugyan, de ő valóban nem vidéki származású, Budapesten született. Ma, népes családjával nagyszerű légkörben élnek, a Kossuth díjasokra nem jellemző puritán körülmények között. Kicsi fia Misi, azóta Berecz Mihály lett, sikeres zongoraművész , nagy fia István pedig jeles néptáncos, aki bizonyára édesanyja tehetségét örökölve, aki a Repülj Páva néptánc vetélkedő győztese lett. Tavalyelőtt, azaz, 2015 már a Három Berecz egész estét betöltő, magas színvonalú műsorát láthattam, a zuglói Szent István Gimnáziumban.
A Mi Otthonunk, 2006/12. – 2007/1. (ünnepi szám), 20–25. old. mutattam be egyszerűen nagyszerű házukat.
Béres Ferenc korának egyik legtehetségesebb és legtöbbet foglalkoztatott, tehát a legnépszerűbb népdal énekese volt: „ A politika fölött élni” vallotta az interjúban, pedig úgy tűnt, nem hallhattuk volna őt annyiszor, rádió adásokban,nem láthattuk volna sokszor, különböző tévé csatornákon, ha nem tudott volna jól alkalmazkodni a szocialista rend elvárásaihoz. Persze megfelelt akkor, népi származása miatt is. Valamint nagyszerű adottságokkal, hatalmas energiával küzdött azért, hogy állandóan a csúcson legyen. Óriási tudása, tehetsége, hatalmas repertoárja sem volt elhanyagolható karrierépítő tevékenysége szempontjából.
Pest Megyei Hírlap, 1993. 09. 23., 7. old.
Bíró Zoltán kompromisszumairól, az MDF esélyeiről és a Nemzeti Centrumról. Beszélgetés: Magyarországon új pártstruktúra alakul. Abból az alkalomból, hogy az MDF elnöke lemondott elnöki tisztségéről és még az MDF-ből is kilépett, Lévén, hogy korábban MSZMP tagja volt.
Magyar Nemzet, 1990. november 21. 5. oldal.
Borsódy Lászlónak, a szentendrei Péter Pál Galéria Egyesület elnökének gazdag iparművészeti munkásságát: „Az esthajnalcsillagtól a padlásig” című írásomban foglaltam össze.
Pest Megyei Hírlap, 1994.12.13., 8. old.
Bubik István közkedvelt színészünk, a nemrég megvásárolt és felújított családi házában, felesége és kicsi lánya társaságában fogadott és vezetett végig az újjá varázsolt öreg parasztházban. „ Hogy a háznak lelke legyen.” címmel jelent meg a riport. / Ő már nincs közöttünk, 3 évvel a riport után 2004-ben történt: ittasan, fáradtan a halálba vezetett, vidéki színházi előadásáról hazafelé tartva.
A MI Otthonunk, 2001. 10. 5., 8–13. old.
Budai Ferences Rendház: Riport a Margit körúti épület és rend életének bemutatása. Átléphetem azt a küszöböt, amit a rendfőnök szerint nőnemű lény még soha át nem lépett. Még egy üres cellát is megnézhetek. A rendfőnök meglepően világiakra jellemző helyzetben fogadott: modern garbóban futballmeccset nézett a Tévében. A rend történetét, helyzetüket életvitelüket részletezte.A nagy felszabadulás óta /1945/ senki nem írt róluk. Budapest /havi folyóirat/, 1971.szeptemberi száma.
Budapest zászlaja nem lehet román: Tízezer civil személy írta alá azt a követelést, – amit megírásra átadtak nekem. Az aláírok szerint is de amit a tízezer személynél sokkal többen képviseltek Budapesten: fővárosunk zászlaja nem viselheti a román állam nemzeti színeit. Ráday Mihály, aki akkor elnöke volt annak a bizottságnak, amely döntött hasonló kérdésekben, nem volt hajlandó fogadni engem, ezáltal az aláírók véleményét utasította el. Akkoriban avatta föl az ellenzék Csete György építész vezetésével / természetesen nem hivatalosan /, az új Lágymányosi hidat, Szent Lászlóról nevezve el. Számomra is emlékezetes, mert az nevezetes éjféli eseményen jelen voltam. Ráday úr kioktatott telefonon, hogy ez a név egyszer s mindenkorra érvénytelen. Valamint Budapest zászlaja továbbra is a román nemzet színeit viseli, hiába minden próbálkozásunk. Hála az égnek, nem lett igaza!.
Napi Magyarország, 1998. 12. 12., 18. old.
Burgenlandban: Riport, ” A legkisebb magyar kisebbségnél: Ausztriában. Meglátogattam a helyi plébániákat, a magyar iskolákat, vasárnapi összejöveteleket; a helyi magyar kisebbség vezetőinek kíséretében.
Elsőként írhattam a már akkor kis létszámú ausztriai magyar kisebbség helyzetéről, társadalmi és kulturális életéről.
Új Tükör, 1981. 12. 20., 6. old.
Busa Károlynál a Dombiratoson élő 91 éves mesélőm, a községháza hajdani alkalmazottja „ A huncut jegyzők” – ről beszélt, arról, hogy szinte egytől-egyig hogyan síbolták el a falu népének a pénzét, ezer és egy furfanggal ezek a jegyzők. Ma ezt a huncutságot, ami úgy látszik eléggé régi szokás, ma sikkasztásnak neveznénk..
Új Tükör, 1985. 07. 30., 17. old.
Bük János monológja,azaz
Bütyök, a széna-téri srácok között: Ő, az ’56-osok közül. Megjelent a Hódoltságban c. kötetben; 1992.Zrinyi Kiadó. 231. oldal.
C – Cs
A Corvina Kiadó bemutatása: Dr Tarisznyás Györgyivel az alapító szerkesztővel készített interjú, akinek az élete összefonódott a kiadóval. Az 1975-ben a 20 éves Corvina mindvégig hűséges maradt a nevéhez. / Mátyás király corvinái! /. A két évtized alatt, 1955-1975-ig, több, mint 2900 művet jelentettek meg, összesen 22 millió példányban..Főfeladatuk a művészeti ismeretterjesztés.Jellemzőik a magyar és a világ legjelentősebb képzőművészeinek bemutatása, valamint a témakörben gazdagon, – sokszor reprodukció szinten – színesen illusztrált kötetek.
Ország-Világ, hetilap. 1975. III. 22. /Kézirat leadásának időpontja. /
Csete György organikus építész, 1993-as szárszói nyilatkozata: ” “Velünk számolni kell!”
Pest Megyei Hírlap, 1993. 08. 30., 9. old.
Csete György: ” Ha lehetne, miért nincs magyar építészet?” Mint tudjuk, ő Németországban tanította, nagy sikerrel az ősi magyar építészetet.
Új Magyarország, 1992. 05. 29. (kéziratból)
Csete Ildikó textiljei: „ A húsvét selyemre írt üzenetei.”c. írásom: A jeles házaspár női tagja textilművészként szintén magyar motívumokat alkalmazott praktikus tárgyain, függönyein, abroszain, illetve az 1848-as forradalmunk nagyjainak portréit. Jeles ünnepekre készülve, – például húsvét – az ide illő jelképeket szitanyomattal örökítette meg.
Napi Magyarország, 1999. 04. 30., 21. old.
A Családi Ház szerkesztősége: „Akik előre menekültek.” A folyóirat létrehozóinak, tulajdonosainak három gráciája; az ő szorgalmuk és kitartásuk, remek ötleteik mentették meg a házépítők lapját a nehéz időkben.
Pest Megyei Hírlap, 1994. 08. 01., 6. old.
Csikók: Kis novella. Szabados Éva néven. PMH. 1968. V. 18.
Csókai András dr: Idegsebész: Agyműtéti újításait Európában ismerik már évek óta, amivel jelentősen csökkentette a súlyos koponyasérültek műtét utáni halálozási számát. Itthon meglehetősen megkésve engedélyezték az újítást. Csókai dr késve, 27 évesen, építőmérnöki diplomával, két gyerekes családdal vágott neki az orvosi egyetemnek, valamiféle karitatív emberbaráti ösztöntől késztetve. Elmondta tékozló fiúi korszakát is, majd a családjához való megtérését. Ma istenhívő katolikus, mélyen vallásos életet élő családapa és orvos. Pályája felívelő szakaszában, – amikor ezeket a sorokat írom – a Károly körúti Központi Állami Kórház Ideggyógyászati osztályát vezeti.
A Mi Otthonunk, 2008/12. 35-38 oldal.
Csoóri Sándor köszöntése 60.születésnapján:”Lelkületében erős Magyarország…” címmel. A jóval korábbi, 1979-ben rögzített interjúmat az éppen esedékes szilenciuma miatt nem publikálhattam. Valószínű azért ezt is pótolandó, a Magyar Fórum 1990. február 3-i számába írtam róla. Az ünnepi portréja és közölt verse mellett,jeles költőink szóltak még róla ebben a számban, .Ágh István és Marsall László is. Az 1979-es magnószalagokon még őrzöm a felvételeket.
Csoóri Sándor szerzői estje: „Hazátlanul hazánkban.” Hiteles szerző, költőnk előadása révén megvilágosodik a hallgatókban, hogy nem vagyunk otthon a saját hazánkban sem, mert kirekesztett minket a korszak kormányzó elitje még az otthonunkból, az otthonosság érzetéből is.
Pest Megyei Hírlap, 1994. 10. 29.
Cirkusz és acsipacsi; A műanyagból. kézimunkával, különös ügyességgel létrehozott, történelmi korok hadserege, valóságos történelmi csatákba rendezve ejti ámulatba a látogatót .„A játék teszi teljessé az embert”, vallja Schiller Egri Béla, aki évek óta hatalmas lelkesedéssel készíti el nemzetek történelmi korszakok hadseregét; például Bonaparte Napoleon híres csatáit. Természetesen a legszebb magyar huszár-alakulatokat is létrehozta és 1848-49 nevezetes csatáit is fölállította,s mindig mindent szemben az ellenfél alakulataival. Csodálója és így megrendelője is bőven akad.
Új Tükör, 1984. 01. 01., 10–11. old.
D
D
Daruváry Imre Franciaországban élő emigránst ismerhetjük meg az MDF Akadémia Bem téri székházában mutatja be Lezsák Sándor, akivel a Tollas Tibort bemutató est gazdagodott. Yves de Daruváriról az irodalmi berkekben járatosabbak eddig annyit tudtak, hogy franciául írt egy könyvet Trianonról, “Magyarország drámai sorsa” címmel, ” Trianon, avagy a felnégyelt Magyarország” alcímmel. Az egyetlen kötet a témában, ami igazi ellenhangot nem váltott ki.Első kiadása 1971 karácsonyán jelent meg , a magyar emigráció jóvoltából, francia, angol, német,magyar, spanyol és portugál nyelven. Daruvári most hazajött a Magyar Köztársaság legnagyobb kitüntetését átvenni.
Dezső Ferenc: „Az akvarell mestere”. Hazatelepülve, az NSZK-ból,Verőcén talált otthonra. A gazdag németek körében igen népszerű magyar képzőművész, akvarellista a honvágyának engedelmeskedett a rendszerváltás hajnalán érkezett meg a Dunakanyarba. Én a Pesti Vigadóban rendezett kiállításán írtam róla. Témája egyedülállóan vonzó: ezer változatban a víz a vízpart és azoknak “tüköre”. S azért sem lehet sohasem egyhangú képeinek a sokasága, mert úgy jeleníti meg a vízpartokat, a szelek világát, ahogyan azok az életben a fákat hajladozásra kényszerítik. Végigsöpör rajtuk, a szellőcske, szelecske, szél, avagy a nem kimondottan könyörületes vihar.
Pest Megyei Hírlap, 1993. 11. 13., 6. old.
Dombay Lelly Svájcban élő festőművész kiállítása elé írtam meg élete történetét és a honvágyát amit sosem sikerült legyőznie: „ A Dunakanyar és környéke a lelkembe ivódott”, ez a cím lett élete mottója. Minden évben hazatér itthoni is fenntartott otthonába, és amikor csak lehet ilyenkor megrendezi kiállítását és főleg hazai témájú munkáiból.
Pest Megyei Hírlap, 1993 07. 07.
Dokumentumfilm 1956-ról, “Magyarországot ugródeszkának szánták” címmel szólok a forradalom “kis” hőseiről, a pesti srácokról a “Mindent a hazáért” c. dokumentum film forgatásán, bemutatójára készülődőben. A Corvin köz harcosainak tanúvallomásai olyan tényeket tárnak föl, amelyek alapvetően megváltoztatják az ’56-os forradalomról kialakult korai téves hiedelmeket és nagy segítséget nyújtanak az igazságtétel körül fellángoló viták tisztázásában.
Pest Megyei Hírlap, 1993. 03., 8. old.
Dombiratos, édesapám Ónody István szülőfaluja: „Az elsodort falu” címmel riportot írtam, a település Kevermes községgel való erőszakos egyesítéséről. A leleplező írással hozzájárulhattam a lakosság akaratából történő szétválásához.
Új Tükör, 1985. 07. 07., 6–8. old.
Donaldné Szántó Anikó unitárius lelkész; Amerikából, az erdélyi Jánosfalvára települt vissza, hogy már gazdagon, szinte korlátlan lehetőségekkel építkezzen falujában. 1993-as Szárszói Találkozón adott részletes beszámolót életének erről a szakaszáról.
Pest Megyei Hírlap, 1993. 09. 25., 9. old.
E
„Erdélyi menekülteké a szó.” Riport az 1988-as romániai magyarok menekült hullámáról. A hiteles beszámolót átvette a Frankfurter Rundschau német lap is, ami a nyugati világban akkor visszhangot keltett.
Új Tükör, 1988. 05. 29. 6–8. old.
Gróf Eszterházy Alice (Eszterházy János felvidéki mártír leánya) végre hazalátogatott, de: „Nem a honvágy hozott!” – mondta. Elsőként írhattam róla az Új Magyarországba. Elmondta rémséges itthoni kálváriáját, ausztriai nagybátyjához való menekülését, s kőként édesapja rehabilitálására tett számtalan és reménytelen kísérletét. Az írás, az „Idegen csillagok alatt” c. kötetemben is megjelent (Napkút Kiadó, 2015).
Új Magyarország, 1991. 07. 09.
Észtországi rokonainknál: Vendégségben lehettem, Tartuban, a „Munkácsi Mihály Kulturális Egyesületben”. Az élménybeszámolót a:
Pest Megyei Hírlapban írtan meg, 1994. 02. 25.
Ezernyolcszáz negyvennyolcas forradalmunkat hogyan hamisíották meg a külföldi tankönyvekben. Hiteles felmérések alapján közölt dokumentumokban.
Új Tükör, 1989. 03. 12. (ünnepi szám), 8. old.
F
Fényes Ildikónál: Ő, előbb a venezuelai, majd egész Dél Amerika magyar emigránsainak megválasztott képviselője.Fél évszázados történetüknek jó ismerője, amiről hűen beszámolt nekem.
Nyugati Magyarság, 1999/01–02., 13. old.
A FÉSZEK Klub 70 éves: Festők, Építészek, Szobrászok, Zenészek, Komédiások Klubja: A Kertész-utca és Dob-utca sarkán lévő felújított nevezetes művész klub épületének és “életének” története, legismertebb ide járó művészekkel való találkozás.Magyar Hirek / a “Magyarok Világszövetsége hetilapja ” két részletben közölte: 1971. június 12.és június 26.
Filvig Istvánnál: “Harmónia a levendula dombon.” / Felcsút Alcsút határában, az öt holdas telken építkező Ausztriából visszatelepülő hajdani emigráns portréja és levendulás birodalmának bemutatása. /
A Finn Köztársaság magyarországi nagyköveténél, Pertti Torstiánál. Finnországi utam előtt mutattam be őt és az általa vezetett követséget.
Pest Megyei Hírlap, 1994. 01. 14., 9. old.
A finn kultúra ünnepe: A tökéletes műfordítás: Mintha magyarul írták volna, úgy isszuk magunkba : Szente Imre emigráns magyar költő Kalevala fordítását. Az írásom a finn nemzeti ünnep alkalmábal jelent meg.
Pest Megyei Hírlap, 1993. 02. 26., 8. old.
A Finlandia díjas svéd írónál, Bo Carpelonnál Helsinkiben: „Elégtelen a Svéd Akadémiának”. címmel jelent meg a nyilatkozattal felérő interjú.
Pest Megyei Hírlap, 1994. 02. 12., 7. old.
A finn tavak formavilága; Alvar Aaltó sokrétű alkotói tevékenységéről, üvegvázáiról és az általa tervezett bútorokról, múzeumokban látott műtárgykról.
Pest Megyei Hírlap, 1994. 03. 02.
A finn építészet szépsége: Sziklatemplom Helsinkiben: „Közelebb emel Istenhez.” Makovecz mestert idézi ez az egyedülálló nevezetesség Helsinkiben.
Pest Megyei Hírlap, 1994. 03. 11.
Finnországi beszélgetés a világhírűvé lett Szilvay Géza professzor hegedűtanárral, aki bátyjával Szilvay Csaba gordonka művésszel együtt, hangszeres oktatásra dolgozta át a Kodály módszert, amit ő énekhangra alkalmazott. Helsinkiből kelt életre a vonós hangszerekre átírt módszer, ami világszerte rendkívül eredményes oktatási módszernek bizonyult.. Az általuk 1972-ben létrehozott Helsinki Száztagú Ifjúsági Zenekarnak tapsolt már Amerika, Kína, Japán és Ausztrália. Legutóbbi találkozásunk alkalmával, 2014-ben beszámolt a professzor a nálunk még ismeretlen, legújabb tevékenységéről, a távolsági videós oktatásáról. Ez már az emigránsokról írt “Idegen csillagok alatt” c. kötetemben jelent meg.
Pest Megyei Hírlap, 1994. 03. 15., 11. old.
Füst Milán rejtélyes múzsája: Részletek egy irodalomtörténeti kutatás dokumentumaiból. Az író életre szóló titkos szerelmének történetére derült fény, a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött hagyatékából, s természetesen napvilágot csak mostanában láthatott.
Új Magyarország (Magazin), 1972. 05. 23., 13. old.
G
Gion Nándorral, az utolsó beszélgetésem a végleg eltávozott vajdasági íróval, aki életművével bizonyította, hogy a kisebbségi létben is létrejöhet magasrendű irodalom. „ A nagyapa regénye” c. prózája, és a teljes munkásságában visszatérő elődjének alakja miatt szerkesztettem őt a “Visszaszögezett csillagok” c. kötetembe is, ahol a nagy elődök hatását vizsgáltam az utódok életében.
Utolsó közlés: Magyar Nemzet (Magazin), 2002. 09 28., 32. old.
Gömbös László a megkésett szobrász; megbélyegzettségét, – a “bűnös” bélyeget, az azonos nevű korábbi magyar miniszterelnökkel való rokonságának köszönhette. Már csak kétgyerekes családapaként végezhette el a Képzőművészeti Főiskola szobrász szakát és így az alkotókorszaka is természetesen lerövidült. Nyugat-Dunántúlon felismerték alkotói képességeit, befogadták, műtermet kapott és ott szabadon dolgozhatott; például Szentgotthárdon állíthatta föl III. Béla szobrát.” Egy király visszatér” című riportban mutattam be a remek szobrot és jelenítettem meg az ő igazságát.
Új Tükör, 1983. 08. 14., 12. old.
Gömbös Tamás, unokatestvére a szobrásznak, aki amatőrként szenvedélyesen művelte a címerkutatást, így lett jó szakembere a műfajnak, szaknyelven szólva: heraldikus. Szakkönyveit a tudományág képviselői ajánlották,hisz nagy hiányt pótoltak, hiszen a háború után elsőként ismertettek a magyar címereket, kisnemesek és és történelmi arisztokraták jogtalanul betiltott családi szimbólumait. Legutóbb „A szerzetesek és lovagrendek címerei, viseletei, és az evangélikus, református egyházak jelképei” címen megjelent kötete is eltüntetett egy fehér foltot a szaktudomány térképén.
Göncz Árpád interjú kéziratban: börtönemlékei, a történelmi nagyságokról is szól, akik zárkatársai voltak. Még civil életének idejéből való, és kéziratban maradt a beszélgetés, két magnószalag /két órás felvétel/ dokumentálja. Később pedig, amikor az Írószövetség elnöke lett, már elhalasztani javasolta az írás megjelentetését. A Köztársaság elnöki időszakában pedig már én nem jelentkeztem megjelentetési szándékommal.
Grófok a hajófenéken: „Visszaszögezett csillagok” c.emigránsokról szóló kötetemről; Szabó Pálóczi Attila írt elismerő kritikát. Hiánypótlónak értékelte a kötetet. Az egykoron, lekicsinylően disszidenseknek degradált, itthonról menekülésre kényszerült emberek tragikus sorsát időszerű volt bemutatni. Életüket; küzdelmeiket, sikereiket, állandósult honvágyukat szívesen megosztották a szerzővel .
Magyar Hírlap, 2014. 09. 19., 7. old.
Gross Arnold vendége voltam, aki „Hiányzik ma a szép művészete” tömörséggel foglalta össze lesújtó véleményét a kor képzőművészetéről. / Ezt az őt bemutató írásom címének is adtam./ A kiváló grafikus, miniatűr mesébe illő világot varázsolt elénk minden egyes munkájával. / A kerti virágok és a fák is valamennyien személyiséget öltöttek keze nyomán és szerelmesen fordultak egymás felé../ S nem mese ez gyermek; Felnőttek élvezetére ezerféle játék ábrázolásával rajzolta meg az áhított varázslatos életet. Hintázó manók betekintettek a nyitott lakások otthonaiba, és a kertek titkos zugaiba is.S a színes madarak koncertet szerveztek az emberarcú a virág lányoknak. A művész otthona is, mesebeli tündérkertet idézett, lakásának minden kis részlete találóan harmonizált kedves lényével.
Pest Megyei Hírlap, 1994. 03. 08., 123. old.
H
Hangmúzeum: A Magyar Rádió hangmúzeuma: A múlt rádiózásának legértékesebb 300-350 ezer percét őrzi a Magyar Rádió hangmúzeuma. 1957-ben kezdte a működését:1876-ból Edison mesél egy beteg emberről, 1914-ből Kossuth Ferenc a hazafiságról, Lev Tolsztoj a jasznaja poljanai paraszt gyerekekhez szól, Karinthy Frigyes a saját modorosságairól élcelődik, Selye János dr. a stresszről beszél. stb. stb. Megjelent, a MTI, Magyar Hírek kiadványában; átvette az izraeli Népszava, 1971. ápr. 1.számába.
Háztartási alkalmazott; irodalmi riport, névtelen szereplőkkel: az öregek otthonában még föllelhető vénséges vén cselédekkel és a magas vezető beosztású elvtársak korabeli háztartási alkalmazottaival.Kiderült; a hajdani arisztokraták humánusabb cselédtartók voltak, mint a korabeli fontos elvtársak. Katona Éva az “Élet és Irodalom” riport rovatának egyébként kitűnő és szigorú szerkesztője, azt javasolta; a megyei párttitkárt / mint háztartási alkalmazott- tartót, / változtassam megyei tanácselnökre, valamint a Magyar Nemzeti Bank vezérigazgatóját sem szerepeltethetem e lehangolóan negatív szerepkörben. Akkor jöhet le a riportom, ha ezt a két pozíciót megváltoztatom.
Élet és Irodalom, 1970. X. 17-én. / Tehát, amikor még rang volt megjelenni az “És” utolsó irodalmi oldalán./
„A harangok nem mentek Rómába”. Magyar világszabadalom az alumíniumból öntött templomi harang. A feltaláló harangöntő házaspárnál a kicsi csengőktől a nagyobb gyerekeknek készített széphangzású játékokon keresztül a zengzetesen szóló óriás harangokig mindenfajta találmányukat bemutatták.
Pest Megyei Hírlap, 1993. 12. 24. (karácsony), 15. old.
Hegyi Ibolya falikárpitjainak kiállítása Szentendrén: „Csillagvárosok égi útvonalak”. A kiállítás bemutatása.
Pest Megyei Hírlap, 1994. 11. 29.
Himnusz: „Isten áldd meg a magyart 19, azaz – tizenkilenc nyelven.” jelent már meg nemzeti imánk. Idézem is és, ha még elérhetőek, megszólaltatom az avatott műfordítókat, akik jeles költők, írok az adott országban.Érdekes, hogy legelőször Izraelben jelent meg Kölcsey nagyszerű verse, méltó fordításban.
Új Magyarország, 1992. 03. 14., 17. old. (1 kolumna)
Hites Kristóf Atya: „Azonnal megcáfolni a hazugságot!”
A felvidékről menekült, megingathatatlanul elkötelezett piarista szerzetes tanár sorsát és gazdag pályáját dolgoztam fel, aki menekülő társaival az USA-ban hozta létre a piarista rendet.
Az írás megjelent a Pest Megyei Hírlap: Hazataláló rovatában, és teljes terjedelemben az „Idegen csillagok alatt” c. / Napkút Kiadó, 2014. / emigráns kötetemben.
Magyar Fórum, 1990. 06. 02., 2. old.
Hídépítők: A IV. Anyanyelvi Konferencia, a nyelvi mozgalom fennállásának 10. évfordulója. Ebből az alkalmából: Hídépítők címmel írtam meg, így kapcsolva össze a földrészeken keresztül a nagyvilágban szétszórtan élő, a konferencián hazaérkező jeles magyar személyiségeket..
Új Tükör, 1981. 09. 13., 6–7. old.
Hobby sorozatom a Pest Megyei Hírlapban, majd másodközlésben a Szabad Földben:A korabeli ismert jeles személyiségek a hobbijukról vallanak: Abody Béla, Agárdi Gábor, Básti Lajos, Baranyi Ferenc, Benedek István prof.,Bodrogi Gyula, Gobbi Hilda, Kibédy Ervin, Őze Lajos, HIHI- a nagy karikaturista-:Megjelent? 1969 utolsó hónapjaiban és 1970. első hónapjaiban.
Honfoglalóink viselete, László Gyula saját rajzaival megjelent kötetéből ismerhetjük meg ősi, ezer évvel korábbi szép színes viseletünket. A régész saját ásatásainak leleteiből, tehát hiteles forrásból hozta létre az ismeretlent, rajzolta meg elődeink női és férfi viseletét.
Pest Megyei Hírlap, 1993. 02. 20., 8. old.
Horváth Márton az üvegművészet mestere, az Iparművészeti Főiskola tanára. /Később egyetemmé minősítették/. Az irizált üveg hazai „feltalálója”. „Fókuszban az üveg.” c. írásomban egyedülálló tanári módszerét is ismertettem.
A Mi Otthonunk, 2001/1. 58. old.
I.
Idegen csillagok alatt. Kötetcím a tizenhárom em8igránsról. Cédrus Művészeti Alapítvány és Napkút Kiadó Budapest, 2014.
J
Jankovics Marcell: „Újra teremteni a gyerekkori otthont.” A rajzfilm – rendező jeles mesterének bemutattam budai kertes házát, szép otthonát, valamint bepillantást nyerhettem családfájába, történelmi személyiségű elődeinek életébe.
A Mi Otthonunk, 2002/7–8., 8–10. old.
A japán építészetet idéző budapesti ház: „ A felkelő nap háza” c. írásomban bemutatom Südy Zoltán hazatérő tokiói nagykövet és felesége Budapesten épített új házát, kertjét.Dicséretes ízlésre vall, hogy nem másolja a japán építészeti stílust, hanem csak megidézi azt vonzó, szép részleteiben. Külön szobát szentelt, üvegfallal elzárt értékes japán kerámia gyűjteményének.
A Mi Otthonunk, 2004/11., 34–38. old.
Mai japán kerámia Budapesten: „Teaház a lélek csendjében” címmel, hangulatos kiállítás láthattam a japán nagykövetség rendezésében.
Pest Megyei Hírlap, 1994. 01. 05.
Érzelmes portré Dr Jeney Jánosról: 1908-1984: “” Érzelmes portré Jeney Jánosról”, alc.” Akik ’56 szellemi befogadását előkészítették” címmel. Életem példaképe a piarista rendből kilépet, irodalom-latin szakos osztályfőnököm, akit ’56-ban a Forradalmi tanács elnökévé választottak Barttonyán és a gimnázium igazgatójává is. A latin óránktól vitte el két pribék.A több közlésben megjelent írást, most két fiának visszaemlékezéseivel egészítettem ki, és nyilvántartásba vétel végett megküldtem a Terror Háza Múzeumnak.
Pest Megyei Hírlap, 1993. 05. 2., 7. old.
Jéghelyzet: Helikopterről szerzett páratlan élményeimet írom meg a megáradt,- hellyel-közzel- befagyott veszélyes Tiszáról: „Meleg jéghelyzet” című riportban.
Új Tükör, 1985. 02. 24., 20–20. old.
K
Dr. Kahler Frigyes jogtörténésszel, kötetéről beszélgetek: „Megtorlás irgalom nélkül” címmel, tudományos igénnyel, a dokumentumok vitathatatlan erejével tárja fel, ’56-os forradalom megtorlását, Kádárék bűneit.
Új Magyarország, 1992. 03. 10., 6. old.
Karsai Zsigmond, a mélyről jött erdélyi magyar néptánc mestere, de elsősorban annak fontos eleme, a „pontozó” utánozhatatlan mester táncosa, mindenki Zsiga bácsija. Péceli házában fogadott, itt kérdezhetem pályájáról, és megismerhetem figyelemre méltó festői munkásságával is..
Pest Megyei Hírlap, 1993. 01. 22., 7. old.
Károlyi László grófnál,a legnagyobb történelmi mágnáscsalád leszármazottjánál és feleségénél, Erzsébet asszonnyal, fóti kastélyukban tölthetek két délutánt. Az érdekelt, hogyan lehet egy “Kastélyszárnyból meghitt otthont teremteni.” Ugyanis negyven évnyi emigráció után hazatérve, bérlik az államtól, családi örökségük, kastélyuk egyik szárnyát. A nagyobb részben marad a gyermekotthon.
A Mi Otthonunk, 2001/2., 48–51. old.
Karrieriskola. Vajon, meg lehet tanulni az érvényesülés módszertanát? Személyes tapasztalat alapján riportban írom meg véleményemet, a részvételem részleteit, egy tanfolyamról.
Új Tükör, 1987. 05. 17., 6–8. old.
Nyitott kastélyprogram: A keszthelyi Halikon kastélyban őszinte beszélgetés Dr Czoma László igazgatóval.
Új Tükör, 1987. 07. 19., 17. old.
Kasza Anna, Hargita megye népművésze, a rongyszőnyeg készítés népi mestere. „Szőtt emlékezet”.
Új Tükör, 1981. 07. 19., 10–11. old.
Kanyó Ferenc fotóművész kiállítása elé. „Fényképezőgéppel a világ körül.” Szicília volt számára a legkedvesebb. Az ő óriásplakátjai révén fedezhettük föl Szicíliát, a gyönyörű Dél-Olaszországot. Különben vele kísérhettem végig első magyarországi körútján Tőkés Lászlót.
Pest Megyei Hírlap, 1994. 11. 17., 6. old.
Kautczky Armand,eredeti antik stílbútorok között él: „Otthon polgári légkörben”.
A Mi Otthonunk, 2003/4., 8–14. old.
Kazah szőnyeg kiállítás, Budatétény.
Pest Megyei Hírlap, 1994. 02., 11. old.
A kazahsztáni magyarokról, az ott élő Leskó László szomorú vallomása alapján.. „A nép ellenségei voltunk”.
Pest Megyei Hírlap, 1994. 11. 07., 12. old.
Kecskés Andrásnál, a lantművészet nagy mesterénél, otthonában Szentendrén. „ A régi zene konzerválja a lelket.” Ő egykoron a leghitelesebb német nagymestereknél, az akadémián tanulta a régi korok zenéjét, és itthon az újdonság erejével hatott, az ifjú Kecskés András és zenekara. Akkor, a régi magyar zene egyetlen megszólaltatói voltak Magyarországon, egyedülálló élményt nyújtottak, hisz megidézték történelmünk messzi évszázadait. Később pedig és a mai napig korabeli öltözetben játszanak.
Pest Megyei Hírlap, 1994. 11. 24. (Kultúra rovat)
Ketthelyi gondok: Vértesketthelyen nincs munkalehetőség. Portré Kovács Ferenc remek gazdálkodóról.
Vértesketthelyi Újság, 1992. június 18. 5. old.
Kerekes Tóth Erzsébet, erdélyi népi énekes portréja: „ A hitelesség élménye.”A Hargita Néptánc Együttes szólistájaként többször is beutazta Erdély magyar lakta legkisebb településeit is. Az anyaországban is elismert autentikus népi énekesként lett közkedvelt.
Új Tükör, 1986. 10. 12., 31. old.
Kínai gyógyító: Dr Liu Zhonghua: „Aki fájdalmakat és a betegségek arzenálja gyógyítja”. Kínában elismert sebészként dolgozott Pekingben, az akupunktúra szakon is végzett orvos.amíg elege nem lett a kínai kommunizmusból. Elsők között nyitotta meg klinikáját Budapesten. A meddőség és a gerincbetegségek specialistája. Hiteles nagy hatású gyógyító.
Pest Megyei Hírlap, 1993.
Kislégi Nagy Ádám kiállításáról. „ A hit magasztossága képekben.”
Pest Megyei Hírlap, 1993. 12. 06.
Kodolányi János nevét vette föl a Magyar Nyelvi Előkészítő Intézet a korszak ellenzékének fölhördülése ellenére: Mert népi-nemzeti klasszikusunk: „Erősítette népe öntudatát”.
Pest Megyei Hírlap, 1993. 11. 17., 8. old.
Szárszói beszélgetés Kodolányi Júliával, Kodolányi János klasszikus írónk lányával Szárszón.
Pest Megyei Hírlap, 1993. 09. 3.
Kóka Ferenc festőművész bemutatja műtermét, a Szentendrei Művésztelepen, és megismertet legkedvesebb képeivel. Majd a nyitott, vidám természetű művész, egy második alkalommal megosztja velem a ” Szinyei Merse Társaság történetét, amelynek alapítója és elnöke volt. Később értesültem hihetetlenül tragikus balesetérőt; Kávét ivott az M7-es egyik oldalán, majd a négy sávon keresztül, szórakozottan átsétált a másik oldalra.
Pest Megyei Hírlap, 1994.
Kondor Katalinnál, a Magyar Rádió elnökénél, különleges otthonában. „Különös térélmény” c. bemutatom a Pesthidegkúti házat.
A Mi Otthonunk, 2005/12., 22–28. old.
Kormos István a költészetéről beszél. 1973-as interjú. „ Lélekben hat éves szeretnék lenni.”
Új Magyarország. 1992. 06. 5-én. 12. old.
Kós Károlyra emlékezett Zebegény, a Dunakanyar lakói. „Aki a szétszórt köveket összehordta” A felújított zebegényi templom építésének jubileumi ünnepségén.
Pest Megyei Hírlap, 1993. 12., 8. old.
Kő Pál tetőtéri lakásában, a Munkácsi Mihály utcában. Bemutatjuk a szobrász mester családját és művészházaspár különleges otthonát.
A Mi Otthonunk, 2003/9., 6–14. old.
Kő Pá: Pásztorszobor Sinka István emlékére. Szárszói beszélgetés Kő Pál szobrászművésszel.
Pest Megyei Hírlap, 1993. 08. 28., 9. old.
Krassó György a Magyar ’56-os Október Párt elnökének portréja: Még meg nem jelent interjú vele 1989-ből, és korábbi Ónody Évával történő levélváltásának közzététele a Kapu c. folyóiratban 2017. januárjában.
Kriza Kálmán, a nagy erdélyi népdalgyűjtő leszármazottja, énekes könyvet adott ki: “Ha dalolni támad kedvem” címmel. Az interjú: “Őrtüzek mellé telepedve.” címmel jelent meg. Hasznos kis könyvecskéjével legendás nagy elődjét idézi.
Pest Megyei Hírlap, 1993. 06.17., 7. old.
Kun Éva keramikus tavakkal, szobrokkal ékes kertjében, a főváros közelében.: öreg szőlőkarókon ülő kék madarival megidézi Maeterlink el-eltűnő, alig elérhető boldogságát.
A Mi Otthonunk, 2002/ 7–8., 85–92. old.
Kunkovács László: fotókiállítása „ Ami az arcunkból átmenthető”. A még föllelhető legősibb témákért a legkeletibb végekre is elzarándokló, megszállott fotóművész bemutatása.
Első közlés: Új Magyarország, később Pest Megyei Hírlap, 07.
Kulin Ferenc, az ELTE tanára, Kölcsey kutató, ekkor az Antall-kormány miniszteri biztosa: „Hogy a hír igaz is legyen” c.
Magyar Fórum, 1990. 05. 26., 2. old.
L
Lassan György, 1956-os forradalmár, akit „Távollétében halálra ítéltek.” Beszélgetés a Budapesti Práter-utcai felkelők, Los Angelesben milliomossá lett parancsnokával.
Pest Megyei Hírlap, 1993. 11. 22. (ünnepi szám), 8 old.
László Gyula ” A szegények régésze” / Interjú a neves professzorral.
Pest Megyei Hírlap (Hazataláló rovat), 1993. 02. 09., 8.old..
Lázár fivérek, ekkor még csak tízszeres világbajnok fogathajtó testvérpár: :”Mítosz, Menüett és a többiek.”
A Mi.Otthonunk, 2001/3., 86–87. old.
A Líbiai sivatagban.”Mi van a semmiben? ” Kirándulás és riport a líbiai sivatagban. Polcsík Tibor fotóival illusztrálva. Túra a tanúhegyek szegélyezte úton, bele a narancs színű süppedő, életveszélyes homokba.
Új Tükör, 1986. 07. 13., 36–37. old.
Leptis Magna: Mintegy 120 km-re fekszik Tripolitól / Líbia fővárosától /. Ez a világ legnagyobb fennmaradt antik városa. 1911-1912-ben kezdődtek a feltárások, olasz kutató vezetésével. Tehát a legnagyobb és legjelentősebb ókori görög városromot láthattam Észak Afrikában és első közlésben mutatom be Magyarországon. Ez a város volt a föniciaiak első kereskedelmi telepe Tripolitaniumban, a Krisztus előtti 8. században. A Római Birodalom fennállása idején Leptis Magna, nagy jelentőségre és vagyonra tett szeret kereskedelmi központként.Érdekes látnivalói: Septimus Severius diadalívei, a thermák, a régi és az új fórum és a római színház. A völgy átellenes részén fekszik a nagyon szép állapotban fennmaradt amfiteátrum, közvetlenül a tengerparton pedig a cirkusz.
Új Tükör, 1986. 08. 31., 10–11. old.
Lezsák Sándoréknál „Házat és hazát vakolni”. Lakiteleki látogatás a szelíd rendszerváltó és fiatal Lezsák Sándor otthonában.
Magyar Fórum, 1991. 01. 10., 10. old.
M
Makovecz Imre, / az organikus építész mestere / kertjében, a Kecske utcában: ” “Megérezni a föld ritmusát”.
A Mi Otthonunk, 2001/6.
Az MTI-ről, a Magyar Távirati Irodáról jelentem: A magyar hírszolgálat létrejötte és története napjainkig, mai munkatársai és működésének részletei.
Budapest (folyóirat), 1971./ 05. 16–17. oldal.
Magyar diploma: Riport a 156-os magyar emigránsok magyarországi egyetemeken tanuló gyerekeivel.
Új Tükör, 1984. 03. 04., 6–7. old.
Magyaródy Szabolcs: “Magyarságszolgálat könyvterjesztéssel” c. Interjú a Kanadai Magyar Öregcserkész Csapat Hunyadi Mátyás Közösségének munkájáról. Magyaródy Szabolcs, a Külföldi Magyar cserkészszövetség vezetője számol be, arról, hogy mit végeztek a magas színvonalú, angol nyelvű, hírverés terén. Ingyen, a külföldi magyarok adományaiból juttatják el kiadványaikat az USA jelentősebb könyvtáraiba..Tudományos hitelességgel tárják föl ezek a kiadványok a magyarság történelmét, kultúráját, a szomszédos népek /Románia, Csehszlovákia / propaganda kiadványainak hazugságait cáfolva ezzel a hatékony módszerrel. Megjelent a Nyugati Magyarság /Bécsi magyar havilap/ 1998. decemberi számában.
Makovecz mesterről: Az utolsó találkozásom vele Dr Eőry Ajándok akupunktőr klinikáján.
Magyar Tégla Egyesülés folyóirata, 2013.(?)
Márai Enikő estje az Egyetemi Színpadon. Márai Sándorról szólni, hazai színpadon az író unokahúgaként és a Nemzeti Színház dramaturgjaként; amikor még “megtűrt” kategóriába tartozott az emigrációban élő nagy magyar író, jelentős tett volt. Beszámoló a az előadói estről, a lenyűgöző élményről.
Nők Lapja, 1991/8., 13. old.
Márffy István, a jeles Márffy család tagja, mint amatőr restaurátor: „Őfelsége, a lovagi eszme őrzője”, címmel. Paloznak díszpolgára is ő, aki szinte egymaga felújította az eldugott településen, / a Csopak melletti kis faluban / a romba dőlt hajdani püspöki kúriát. A királyi jelzőt hajdanában, Somogyi Győző festőművész ifjúkori társaságától kapta, jellemző egyénisége miatt.
A Mi Otthonunk, 2004/1., 28–35. old.
A Magyar Tanyasi-Falusi Vendégfogadó hálózat bemutatása :”A fogadó fogadna”. Az édeni gazdagság egyszerűsége.Bognár András gyönyörű birodalmában Kisbéren, hiába várja a vendégeket. Vérteskethelyi Újság, 1992. június 18. 5. old.
Markó Krisztina, a profán angyalok készítője, az építő mesterből lett iparművész, aki történelmi váraink hiteles és arányosan kicsinyített másolatait is elkészítette fehér afrikai nádból. „Az angyalok néha láthatóak” szokta mondani és bizonyítani a humánus emberekről.
A Mi O: 2002./12 szám. 60–61. old.
Márton Áron: Megható igaz történetek, emlékezések Erdély halhatatlan püspökéről.
Új Tükör, 1989. 02. 26., 20. old.
Mécs Imre ekkor a siralomházról mesélt nekem: elmondása szerint Kodály Zoltán közbenjárására maradt életben. Első ’56-os interjúm. Róla idővel kiderült, hogy elveit szélkakas módjára cserélgeti, szembe helyezkedve börtönviselt, ’56-os múltjával is.
Új Tükör, 1989. 03. 19., 16–17. old.
A MÉM, „Itt nem lehet ugrálni”,így fenyegette az igazgató a pilótáit. Ahol Inkognitóban vehetek részt, pilóta ruhába bújva a szakszervezeti ülésen. A munkaügyi bírósági a pereket sorozatban nyerik meg a mezőgazdasági pilóták, ugyanakkor mégis távozásra kényszeríti őket az igazgatói kényszer, és menniük kell a cégtől.
Új Tükör, 1989. 02. 26., 6–8-old.
Mi lett velük? Találkozások szakmájuk kiváló képviselőivel: Riport. / Kovács István számítógép-alkalmazási kutatóval; Kertész Ákos íróval; Padisák Mihályné rádiószerkesztővel /.
Új Tükör, 1978. 10. 29., 6–8. old.
Monológ másokért. /Novella. Ó.É./
Esti Hírlap, 1969. 10. 30.
A Móricz Zsigmond Társaság bemutatása: „Móricz születésnapján alakult meg.”Székesfehérváron.
Pest Megyei Hírlap, 1994. 07. 31. 8. old.
Móricz Virág; interjú az író Leányfalun élő dédunokájával.
Pest Megyei Hírlap, 1994. 07. 19., 8. old.
Dr. Moskovszky Éva antik karácsonyfa-dísz gyűjteménye. A karácsonyi számban.
A Mi Otthonunk, 2003/12. – 2004/1., 86–87. old.
Dr. Moskovszky Éva: „Parányi porcelánok parádéja” – Szentendrén talált otthonra az európai hírű baba-és játékgyűjteménye. A tízezer darabos antik gyűjtemény létrejöttének története. (Az írás a „Visszaszögezett csillagok” c. a Kairosz Kiadónál 2012-ben megjelent kötetemben is megjelent.)
Fejér Megyei Hírlap, 2007. 08. 14., 9. old.
Mózsi Ferenc, a Szivárvány költője, – az azonos nevű irodalmi folyóirat létrehozója. Disszidensünk, aki Jugoszláviánál inkább átúszott Olaszországba, semmint, hogy itthon éljen az átkosban, ahol még az eszperantó nyelvet is tiltották..
Új Magyarország (Hazataláló rovat), 1991.05. 11., 12. old.
N
Gróf Nádasdy Ferenc első hazai bemutatása.” Önzetlenül és felelősséggel Nádasdladányért”.
Válasz (hetilap, a Heti Válasz elődje, 2007. 06., 40. old.
Nádasdy Ferenc: „Önzetlenül és felelősséggel Nádasdladányért.”
Pest Megyei Hírlap (másodközlés, rövidített változat), 2007. 07. 24., 9. old.
Nagy Erzsébet:/ Nagy Imre lánya /: “Életképesebbek lettünk, mint valaha”. Interjú az 1992-ben újjá alakult a TIB /Társadalmi Igazságtétel Bizottság/ elnökévé választott Nagy Erzsébettel, az ’56-ban mártírhalált halt miniszterelnök lányával.
.Új Magyarország, 1992. április.
Nagy Gáspárral könyvheti interjú: „Meguntam a metaforák között bujkálni”
Pest Megyei Hírlap, 1993. 06. 05., 6. old.
Nagy Gáspár: ” A versben millió vattos gyertya ég”. Könyvheti interjú Nagy Gáspár költővel.Pest Megyei Hírlap:1993. június 4.
P. M H. 1993. június.
Nagy Olga: Erdélyi néprajzos, mesegyűjtő: „ A mese az elnyomottak kötészetre.” Virágnyelven szólni a magyar kisebbség helyzetéről.
Új Tükör, 1984. 04. 22., 18–19. old.
Nagy Olga jeles erdélyi folklorista: Interjú, a nemzetközi mesemondó találkozó alkalmával.
Pest Megyei Hírlap, 1993. 04. 15., 8. old.
Németh Lászlóról, legkisebb lánya Németh Ágnes beszél: „ Ettől a rögtől nem válok meg semmiért” édesapja mentalitásáról.
Pest Megyei Hírlap, 1993. 10. 30., 6. old.
Néprajzi, kultúrtörténeti tábor, Budakeszin: „Erdélyi tanárjelöltek okulására.”
Pest Megyei Hírlap, 1994. 07. 15., 7. old.
Novella egy névtelen levél alapján. „A történet szereplőjét keressük.”címmel.
Pest Megyei Hírlap, 1969. 07. 11., 4. old.
O
Orosz István grafikus bemutatása: „Aki hazaküldte az oroszokat.” A Tovariscsi Konyec , nevezetessé lett MDF plakátjával indult világhírű karrierje.
Pest Megyei Hírlap, 1993. 06. 19.
„Osztályidegenek”: A letűnt Magyarország kiváltságosai. Az itthon maradt arisztokraták és az üldözött középosztály képviselőinek bemutatása. Az írást átvette a New Hungarian Quaterly.
Új Tükör, 1985. 01. 6., 6–8. old.
P
Dr Papp Lajos a híres-nevezetes szívsebész professzor, az Aranyhegyen épített 3 szintes pécsi házában. „ Nagypénteki reménység.”
A Mi Otthonunk, 2007/4., 22–23. old.
Páskándi Géza előadásán jegyzeteltem:: „ A gátlástalanság veszélyei.”
Pest Megyei Hírlap, 1994. 02. 24.
Páty amatőr festője: Elekné Ványi Piroska kiállításáról.
Pest Megyei Hírlap, 1994. 11. 11., 8. old.
Péreli Zsuzsa gobelinművésznél Tahiban:” Földi ég alatt”
Pest Megyei Hírlap, 1994. 03. 19., 6. old.
Péterfy László: „Az angyalok szobrásza.”
Képmás (hetilap), 2002/12. (III. évf. 11. szám), 34–35. old.
Péterfy László szobrász, a Makovecz mester tervezte templomok szobrainak faragója: „ A kétarcúság angyalai”.
A Mi Otthonunk, 2009/12. – 2010/1. (dupla ünnepi szám), 106–107. old.
Péterfi Miklós, az ’56-os forradalmár emléke: „Eszköz a történelem kezében”. Az újpesti forralamár a Gyűjtőt / köbányai börtön/ nagy apparátudssal rajtaütéssel felszabadította 1956. november 30-31-re virradó éjjel, leszerelve az ott őrködő ÁVÉ-s alakulatot.
Új Tükör, 1989. 07. 09., 6–7.old.
Plasztikai sebészeten: „Átszabott közérzet”
Új Tükör, 1983. 12. 04., 6–8. old.
Pomogáts Béláról: ” Egység a határok fölött”. Beszélgetés a jeles irodalomtörténésszel, amikor a kolozsvári Bábes-Bolyai Egyetem magyar tanszékén vendégtanároskodott.
Új Magyarország 1991. július 2-án 14.oldal.
Postásokról: „ A holló fiai” Nívó-díjas riport .Nyugdíjat kézbesítek a Kárpát utcában a postással, a vezető beosztású elvtársak utcájában.Bemutatom az új gépet is, az irányítószámot “bevezető” masinát. Majd a csomagküldő szolgálat részlegében eltöltök egy éjszakát. Meghatóan helytálló postások, hivatástudattal dolgozó emberek.
Új Tükör, 1983. 05. 8., 6–8. old.
„A Premontreiek tűzhelyénél”, Jászón: Lógyi Imre kanonok úr drámai monológja 1980-ból.
Pest Megyei Hírlap, 1993. 05. 29. (pünkösd; utóközlés teljes szöveggel a Vigíliában)
Prokop Péter atya, a Rómában élő papfestő bemutatása. “Színek remetéje” címmel.
Magyarok Világlapja, 1993. augusztus, 30-35-oldal.
Püski Sándor 75 éves. Tudósítás a fóti születésnapi ünnepségről
Pest Megyei Hírlap
Puszta Sándorra; a település katolikus papjára emlékezett Leányfalu.
Pest Megyei Hírlap, 1993. 05. 11.
R
Remsey Flóra textilművész a gödöllői magyar szecessziót létrehozó generáció „leszármazottja”
Képmás (hetilap), 2003/3. (IV. évf. 3. szám), 32. old.
Dr Rubovszky András, a Gellért Szálló igazgatója, a Magyar Szálloda Szövetség megválasztott elnöke. „ A szálloda az életem”.
Új Magyarország, 1992. 02. 01., 4. old.
S
Saját portán idegen: Novella
Esti Hírlap, 1970. 05. 14. old.
Sára Sándorral a „Vigyázók”- ról a vetítés után.
Pest Megyei Hírlap, 1993. 10. 05.
Sinka István összegyűjtött versei „Benne a nemzet arca jelenik meg.
Pest Megyei Hírlap, 1993. 06. 14.
Sinka Zoltán édesapjára, Sinka István költőre emlékezik.
Pest Megyei Hírlap, 1993. 08. 30.
Solymosi Zoltán a világ-balett élvonalának jelentős alakja, hazatért. Gyönyörű Salföldi háza.
A Mi Otthonunk, 2007/2., 16–22. old.
Somogyi Győző festőművész a Káli-medencében fogadja a stábunkat.
A Mi Otthonunk, 2003/10., 8–11. old.
Sopronbánfalván, Sopron kertvárosában felújították s kolostorhegyi barokk lépcsősort. Az antik szobrok a régi helyükön állnak.” Csodacsinálás Sopronban”
Új Tükör, 1981. 11. 29., 36. old.
Sümegi végvárban: „Foglalkozása várkapitány.” Vendégségben, a sümegi végvár tulajdonosánál.
Képmás (hetilap), 2003. 04. 42–43. old.
Sz
Szabó Andrásék házát is Szűcs Endre, a régi parasztházak mesteri felújítója tervezte: „ A régi és az új gyönyörű találkozása”
A Mi Otthonunk, 2005/9., 6–15. old.
Szabó György: „Nem visszajárni szeretnék, mint a kísértet.” Haza-találó rovat: édesapja a Füvészkert igazgatója volt.
Új Magyarország, 1991. 07. 23., 11. old.
Szántó Anikó / a milliomos Donald Haringtonné / unitárius lelkészasszony Amerikából férjével visszatelepült Jánosfalvára /Erdély/. „ A legendás hírű jótevő.”
Pest Megyei Hírlap, 1993. 09., 25. old.
Szántó Piroska szentendrei tárlata.
Pest Megyei Hírlap, 1993. §). 08., 8. pld.
Szárszó szellemében újra. Püski Sándor 1943, ötven év után újabb találkozót szervezett.
Pest Megyei Hírlap, 1993. 04. 01., 8. old.
Szárszó: Kodolányi Júlia, az író lánya az 1993-szárszói találkozón.
Pest Megyei Hírlap, 1993. 09. 03.
Szárszói beszélgetés Makovecz Imrével:
Pest Megyei Hírlap, 1993. 09. 2., 8. old.
Szárszóra emlékezik, még az 1943-asra Sebestyén László.
Pest Megyei Hírlap, 1993. 07. 28.
Dr. Szász István Tas nyugdíjas orvos: Leányfalún élő erdélyi műkincsgyűjtő. Makovecz mester tervezte háza nyilvános múzeum.
A Mi Otthonunk, 2012/3., 24–28. old.
Szalmából épített ház. /Szakértő rovat./
A Mi Otthonunk, 2010/2., 14. old.
Száraszói beszélgetés Borbándi Gyulával és Csete Györggyel.
Pest Megyei Hírlap, 1993. 08. 26., 9. old.
Szervátiusz Tibor megvalósítatlan 1848-as emlékművéről.
Pest Megyei Hírlap, 1993. 03. 15.
Székely Éva ifjú népművész mester. „A műfajteremtő”.
Új Tükör, 1981. 01. 11., 12–13. old.
A Székely Népi Együttes vendégszereplése után.
Pest Megyei Hírlap, 1994. 12. 28.
Szilágyi Ferenc, az új Károlyi Gáspár református Egyetemről. „Mint földnek sója, a nemzeti élet kovásza.”
Pest Megyei Hírlap, 1993. 11. 27., 9. old.
Szilvay Géza világhírű hegedűtanárnál Helsinkiben, aki a Kodály-módszert vonós hangszerek oktatására dolgozta át. „ Istennel csak magyarul lehet beszélni.” címmel jelent meg Helsinki riportom.
Nyugati Magyarság (másodközlés), 1999/04., 12. old.
Szívműtétek Magyarországon. „Ami mérhetetlen.”
Új Tükör, 1983. 03. 27., 12–13. old.
Szmetana Ágnes, Ferenczi Noémi-díjas üvegművész:” Az örömszerzés forrása legyen” címmel bemutatom munkáit, meghív az Iparművészeti Múzeum alagsorában, Horváth Márton jeles üvegművésszel együtt végzett alkotó munka megtekintésére. /Hogyan jönnek létre a szebbnél szebb szecessziós műtárgyak,hogyan formálódik a forró üveg a kezük alatt./
Pest Megyei Hírlap, 1993. 06. 19., 6. old.
Exkluzív interjú Szokolay Sándor zeneszerzővel: „Az emberben él a hit, a tisztesség, a türelem.” Nagy magyar zeneszerzőnk Kunágota születésű, mint jómagam is, és így közeli portrét sikerült róla írnom, sok szép gyerekkori emlékkel fűszerezve.
Pest Megyei Hírlap, 06.
Szőnyi István grafikái: A festő centenáriumának záró kiadványáról.
Pest Megyei Hírlap, 1994. 12. 23., 7. old.
Szűcs Endre építész portréja, a Káli-medence népi építészetének mestere.
A Mi Otthonunk, 2003/10., 38. old.
T
Tatabányai szerencsétlenség, riport. „ Maradunk Tatabányán „Akik a halottak helyére leszállnak, és akik nem.
Élet és Irodalom, 1978. 04. 29.
Tihany: A ritka tünemény bemutatása.
Új Tükör, 1984. 04. 1., 12–13. old.
A Tolcsvay fivérek új műve. Hogyan jött létre A magyar mise? „Tahiban kéklik a levendula”
Új Tükör, 1987. 08. 2., 29. old.
Tornai József, mint a Magyar Írószövetség elnöke: „ Szokatlan felelősség”
Pest Megyei Hírlap, 1993. 06. 4., 7. old.
Törley Mária szobrászművész, munkássága, műterme, háza, kertje.
A Mi Otthonunk, 2013/9., 26–30. old.
Trianon hatása a korabeli magyar irodalomra. c. szakdolgozatom megjelent az 1999-es Trianon naptárban. Doktori disszertációt nem írhattam a témából, mert nem engedélyezték. Trianon Kalendárium, 1999.157. oldal.
U
Ung menti utazás. „Magyarok az Ung mentén”. Riport. Polcsik Tibor képriportjával.
Új Tükör, 1982/08., 6–7. old.
Üzenet az óceánok felett: Telefoninterjúk: Mit üzennek haza a nagyvilágban szétszóródott magyarok március idusán: Domhídy András Ausztráliából, Nagy Károly az USA-ból, Sulyok Vince Dániából, Szépfalusi István Ausztriából stb.
Magyar Fórum, 1991.03. 14. (március 15-ei ünnepi szám), 8. old.
Üvegtárlat Szentendrén, az ország iparművészeinek üvegtárgyai; műkincsek arzenálja.
Pest Megyei Hírlap, 1993. 04. 04.
V
Vágó Pál a történelmi lovas csatajelenetek festőművésze volt és a francia becsületrend kitüntetettje. Fia feleségének Vágó Juditnak, az elismertetéséért folytatott hihetetlen küzdelme.
Pest Megyei Hírlap, 1993. 03. 13., 8. old.
Vállalkozni szeretné: két részes riport az Új Tükörben, két egymást követő számban. Hirdetésekre jelentkeztem, inkognitóban, mint potenciális vállalkozó. Érdekes, izgalmas élmény volt, a sok trükkössel, szélhámossal is találkozni. Jól ábrázolható volt így a téma valóságos helyzee. 1986-ban, a MInerva Könyvkiadó 1987-ben, a magyar riport termésből válogatva másodközlésben megjelentetett> Magyar Mozaik c. kötetében.
Vár. A királyi vár újrafestésének színterve: „Színvita a várról.”
1981. 04. 12., 9. old.
Vas Istvánról: Írók a Duna kanyarban III.
Szentendrén a nyaralójukban kerestem föl a nagy költőt 63 éves korában, amikor már öregként nyilatkozott magáról, a természetközeli életéről Szentendrén s az izzig-vérig urbánus költő, Budapesthez való kötődéséről, a betegsége utáni állapotáról, s általában életfilozófiájáról. A kéziratot az
Ország-Világ hetilapnak adtam le; 1973. juius 12.én.
A Veresegyházi Gyermekliget, az Év Lakóháza kitüntető címet kapta Pest Megyében.
Pest Megyei Hírlap, 1994. 12. 04., 8. old.
A Vendéglátás Művészete alapító elnöke: Szeleczky Ildikó. Otthon is, a műkincsek tárháza. „ A sokféleség harmóniája”. A terítési kultúra hajdani, polgári szintjének fontossága. Terítési versenyek a Podmaniczky palotában.
A Mi Otthonunk, 2007/12. – 2008/1. 28–30. old.
„Vállalkozni szeretnék”: Kétrészes riport a gyermekcipőben éledő új, /magán/ gazdasági formációról.
Új Tükör, 1986. 10. 12. (I. rész), 1986. 10. 19. (II. rész)
Versmondó színészeink, a pódium-műfajának bajairól. „Csak szavalunk” /Mensáros László, Bánffy György, Jancsó Adrienn, Nagy Attila és a többi nagyok./
Új Tükör, 1987. 12. 06., 6–8.old.
W
Weöres Sándor emlékkiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. „ A világ állt nyitva előtte.”
Pest Megyei Hírlap, 1993. 11. 23., 8. old.
Z
Zacsek Gyula, az általa létrehozott Piacpárt elnöke. „ Elsődleges célunk a gazdaság talpraállítása”.
Pest Megyei Hírlap, 1993. 12. 03., 9–10. old.
Dr Zétényi Zsolt. „A bűn büntetése jogi és erkölcsi parancs!” Az elutasított igazságtétel újabb törvénytervezete a Parlament elé terjesztés előtt.
Új Magyarország, 1992. 05. 26., 13. old.
Zsolnay Vilmosról, az unokája;az idős Mattyasovszky Zsolnai Margit mesél:
” A nagyapa vegyészetet soha nem tanult”, címmel emlékezik a zseniális gyáralapítóra, a világhírű termékekeiről híres gyár és a család életére.
Leadva az Esti Hírlapnak, 1972. július 19-én.